1996-ban születtem Sepsiszentgyörgyön. Jelenleg a Sapientia filmes szakán mesterizem. Az 1991-es Éjszaka a földön megnézése óta talán a film foglalkoztat a legjobban.

Incze Kata írásai
(15)

Micsoda (külügyminiszter)nő! – Jonathan Levine: Long shot / Csekély esély

A Charlize Theron alakította elnökjelölt és a Seth Rogen által megformált hipszter újságíró románcának szinopszisát olvasva egy Trump-korszakot kritizáló politikai szatírával kevert komédiára számíthatunk. Aztán a moziszékben ülve esik le, hogy beültünk a Micsoda nő 2019-es remake-jére, amiben Julia Roberts a férfi, Richard Gere a nő, és még kevésbé találnak.

2019. július 08.

Ted Bundy selyemköntösben – Joe Berlinger: Extremely Wicked, Shockingly Evil, and Vile / Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány

A megjegyezhetetlen szórendű, szinonimákkal tarkított cím első pillantásra a forgatókönyvíró határidő éjszakáján szült kényszermegoldásának tűnik. Valójában ez Edward Cowart bíró szó szerint idézett jellemzése az idén harminc éve kivégzett Ted Bundyról, Amerika egyik legrettegettebb és kétségkívül legkarizmatikusabb sorozatgyilkosáról. Ted Bundy brutális nőgyilkosságait tekintve valóban találóak rá ezek a szavak, a filmre viszont kevésbé.

2019. május 08.

Nagy erővel kis felelősség – David F. Sandberg: Shazam!

Ha David S. Sandberg filmjét alávetnénk egy szuperhősfilm-tesztnek, minden bizonnyal átmenne, hiszen minden műfaji kritériumot teljesít az erő elsajátításától a főgonosz legyőzésén át egészen a karakterfejlődésig. Ennek ellenére a moziteremből kifelé jövet már tudjuk, hogy ez a DC-zsánerfilm nem egy epikus, látványközpontú CGI-végtermék, hanem sokkal inkább az a szuperhősfilm, amit tizenkét évesen szerettünk volna látni, de kétszer annyi idősen sem volt feltétlenül rossz döntés beülni rá.

2019. április 05.

A (deszkás) fiúk is sírnak – Jonah Hill: Mid90s

A 2000-es évektől eltérően, az utóbbi évek sikeres coming-of-age-filmjei (Sráckor, Lady Bird, Eighth Grade) elsősoban nem fősodorbeli alkotások, hanem inkább művészfilmes berkekből kerülnek ki.  Jonah Hill Mid90’s című rendezői debütje is ez utóbbi vonalat erősíti, címéhez híven valóban a kilencvenes évek analóg fotókon, VHS-kazettákon rögzített színeit teszi vissza a vászonra. Azonban jóval több egy öncélú nosztalgiafilmnél, hiszen van bőven mondanivalója maszkulinitásról, barátságról, és függetlenné válásról a korszak Los Angelesének hip-hopra bólogató gördeszkás szubkultúráján keresztül. A tavaly Torontóban bemutatott film az eddig színészként ismert Jonah Hill személyes hangvételű „így jöttem”-filmje.

2019. március 19.

Oh mother, where art thou? – Jacques Audiard: The Sisters Brothers / Testvérlövészek

Ha a „Legyen Ön is milliomos!” című játékban azt a kérdést kéne megválaszolnom, hogy egy elismert francia művészfilmes rendező alkalomadtán milyen műfajú hollywoodi produkciót forgatna, akkor biztosan nem a westernt választanám. Jacques Audiard mégis erre vetemedett, első angol nyelvű filmje pedig néhány erős jelenet és egy A-kategóriás színészgárda ellenére bőven hagy kívánnivalót maga után.

2019. február 28.