1981-ben születtem Sepsiszentgyörgyön, ahol a Székely Mikóba jártam középiskolába, majd a BBTE-n újságíróira, aztán Sapientián filmszakra, ahol 2008-ban diplomáztam, rendezőként. A Filmtett kritikarovatát szerkesztem, emellett évekig a Kukker.ro videómegosztó szerkesztője voltam, de időnként filmeket is készítek.

Jakab-Benke Nándor írásai
(523)

A film története – Címszavakban az ókortól a 20. századig

Az etruszk nemzeti filmgyártásról Kr.e. a tizenharmadik századból vannak először képkockás emlékek. Az etruszk filmesek könnyű fahrt-hajóikkal támadták az egyiptomi partvidéket, céljuk a bambusz- és kókuszültetvények fölötti ellenőrzés megszerzése volt.

2006. december 15.

Pátoszterápia – Oliver Stone: World Trade Center

Az ünnepet és a gyászt igazából kevés választja el egymástól, sőt, pátosz tekintetében, néha erősen össze is érnek. Az amerikain kívül nem tudok más nemzetet a földön, amely ekkora költségvetéssel és vehemenciával ünnepli/gyászolja, egyáltalán felmutatja az egész világnak a saját tragédiáit.

2006. november 15.

Magyar Rubljov – Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél

Ez a film alaposan felülírja mindazt, amit a produkciós pénz nemzetiségéről tudunk. Megszoktuk, hogy az újságokban, programajánlókban, fesztiválbrosúrákban olyanokat olvashatunk, hogy „amerikai film”, vagy „német–brazil koprodukció”. Nos, a Madárszabadító, felhő, szél meghatározása szerint magyar produkció, ennek ellenére Magyarországon is felirattal vetítik. Szövege és színészei ugyanis oroszok.

2006. november 15.

Kardok, szandálok, bőrgatyák és Conanok – A fantasy-műfaj története röviden

Nem árt először a fogalmakat tisztázni, hiszen több, hasonlóan csengő fogalom is felbukkan, amikor a fantasyről beszélünk. A fantasy művészeti ágakon átívelő fogalom. Az izommal megpakolt legények legfontosabb tenyészőhelye nyilván az irodalom, a képregény és a film, de van fantasy-festészet (Boris Vallejo lélegzetelállítóan anatomikus képei), -szobrászat (H. R. Giger formatervezései) és -zene (Rhapsody, olasz metálzenekar) is.

2006. október 15.

God Save the Queen – Azaz micsoda az angol humor

Igazából két ország exportált mindig sikeresen humort. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Sohasem lehetett igazán sikeres német, francia vagy bármilyen más humorsorozatot látni a tévében, a hetvenes-nyolcvanas évek amerikai és angol komédiái azonban állandóan visszatérő elemei a műsorrácsoknak. Ezt könnyen rá lehetne kenni arra, hogy az angol nyelvű műsorokat könnyebb eladni, de a képlet nem ilyen egyszerű.

2006. február 15.

Szupernóvák – 4. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál – 2005. május 27–június 5. – Supernova szekció

Az idei szupernóva-válogatás is eléggé ellentmondásos lett: volt film, ami tényleg nagyot robbant, volt, ami csak halk pukkanással jelezte, hogy ő is megérdemel némi figyelmet, és volt, aminek a kanóca is hiányzott. Eklektikusnak eklektikus: politikától valóságshow-jellegű őrültségeken és családi drámákon egészen a kung-fu paródiákig minden volt, beleértve a fesztivál legnézettebb filmjét (a díjnyertes versenyfilmet leszámítva): a Howl mozgó kastélyait.

2005. július 15.

Hollywood és Európa között – Stanley Kubrick, a függetlenség megszállottja

Úgy volt hatással az amerikai és európai filmművészetre egyaránt, hogy a két kontinens közti szigetvilágon – Angliában – élte le élete nagy részét és alkotta legjobb filmjeit. Hogyan lehet élősködni az amerikai stúdiórendszer hátán, európai közegben, megélve a független filmalkotó kultuszát? Talán ebből a rövid Kubrick-életrajzból kiderül.

2005. július 15.

Fekély e kéj – Sci-fi, horror és metafizika David Cronenberg műveiben

David Cronenberg fehér holló. Egyrészt megvalósított egy szinte lehetetlen „feladatot": a hetvenes években készített kis költségvetésű, bizarr sci-fi-horror filmjei kultusszá értek, és eljuttatták a legrangosabb filmművészeti folyóiratok borítóira, az A-kategóriás fesztiválok zsűrijébe, a kis művészmozikba – de még Hollywoodba is tett egy kirándulást. Másrészt soha nem kényszerült különösebb kompromisszumokra, még a De Laurentiis felügyelete alatt készített Stephen King-feldolgozás és a régi német sci-fi, A légy remake-je készítése alatt sem. Harmadrészt filmre vitt olyan megfilmesíthetetlennek tartott írásokat is, mint a drogos szubkultúra alapműve, William S. Burroughs Meztelen ebéd című regénye1, valamint J. G. Ballard botrányos műve, a Karambol.

2005. június 15.