Kacsó Edith írásai
(17)

A keresztyén náci és közömbös pápa esete – Constantin Costa-Gavras: Amen. / Ámen.

A német drámaíró Hochhuth darabját 1963-ban mutatták be Párizsban, Jorge Semprun adaptálásában és Francois Darbon rendezésében. Az akkori kritikák szerint a darab nem pápa- vagy fasisztaellenes, hanem egész egyszerűen egy vallási dráma. Ennek dacára már akkor heves ellenérzéseket váltott ki a katolikus egyház legmagasabb képviselőiből. Akárcsak most a XXI. század elején…

2002. május 15.

Életízű képek kellenek – Beszélgetés Kacsó Sándor operatőr-rendezővel

Kacsó Sándor neve, legalábbis a magyar tévénézők számára nem ismeretlen, hiszen ő az egyik „szülőatyja” a több, mint egy évtizede működő „új” bukaresti magyar adás ifjúsági rovatának, az Ébresztőnek. Azt viszont kevesebben tudják, hogy nevét már jegyzik a romániai és magyarországi filmes világban is. Legutóbbi filmjével, a Bogdan az utcán cíművel több díjat nyert itthon és külföldön is.

2002. május 15.

Bukaresti mozik és filmforgalmazók

A század elején Bukarestben több, mint 100 mozi működött. Azok a régi szép idők… Mára ez a szám majdnem eléri a húszat, amihez hozzájön természetesen a popcornos, Coca-Colás Hollywood Multiplex és a Francia Intézet Elvira Popesco terme. Filmeket még vetítenek itt-ott, a Magyar Házban és a Lengyel Intézetben is, de csak ritkán és kimondottan valamilyen esemény alkalmával.

2002. május 15.

Gyenge Szerencsécske – Radu Gabrea: Noro

A bukaresti mozi kirakatában felirat: Nem tudod, mit nyersz, ha nem nézed meg a filmet! Végiggondoltam a 85 percet, sőt még egy egész napot is, mégis értetlenül állok szemben úgy a filmmel, akárcsak ezzel a nézőfogó, csali kijelentéssel. Ugyanis fogalmam sincs, mivel vagyok gazdagabb bármilyen téren is, most, hogy láttam a Norót. Sőt, szomorúbb és kiábrándultabb vagyok most, hogy láttam a Norót.

2002. március 15.

A vulkán közepében ülve – Beszélgetés Cătălin Mitulescu filmrendezővel

Bukarest-Bécs, 8.15. Nyáron vetítették, kis mozikban, déli órákban, kisérőfilmként, egy hasonlóan elfeledett fiatal rendező nagyjátékfilmjével együtt. Pedig már tavaly díjat nyert Bukarestben, most pedig a marosvásárhelyi Alter-Native Filmfesztiválon. Ki ez a srác, aki ennyi tud a vándorlásról, a „szerencsét próbálásról”?

2001. december 15.

Orcátlan aggyal – Paul Verhoeven: Hollow Man / Árnyék nélkül

Amikor moziba készülök, varázsra várok. Arra számítok, hogy néhány órára megfeledkezem mindenről és átadom magam annak a csodálatos, egyedi érzésnek, amit a moziban futó film hangulata ébreszt. Persze, ez nem mindig jön össze, hisz “mindenki másképp csinálja”...

2000. december 15.