Hollylódz (ejtsd Hallivúdzs) – Lengyelország, Lodz – Panstwowa Wyzsza Szkola Filmowa Televizyjna i Teatralna im. Leona Schillera

2006. szeptember 15.

Az emlékek általában megszépülnek, de az én filmiskolás élményeim nem. Ha visszaemlékszem, ugyanúgy tudom sajnálni magam az akkori kínlódásaim miatt, mint annakidején – csak egy kicsit nyugodtabban. Valójában nem is az volt a lényeg, hogy jól érezzem magam, hanem hogy fejlődjem. Lehet, hogy a fejlődés egyik alapfeltétele a szenvedés? Ha akkor ezt nem így gondolom, azon percben otthagyom az iskolát.

Arról, hogy mennyi baj van, s hogy kell vigyázni – Avagy képi problémák a „home made” játékfilmezés területén

2006. május 15.

Ajánlás: Azoknak, akik végre kézhez kapnak egy videókamerát, és nagy lelkesedéssel nekirugaszkod(ná)nak szerzői filmjük megvalósításának. No meg azoknak, akiknek ez valamiért nem úgy jött össze, ahogyan szerették volna.

Filmiskola 10.: A hang használatáról a filmben – Technikai kifejezőeszközök IV.

2001. május 15.

A film nézése közben a hang általában sokkal kevésbé tudatosul, mint a kép – pedig a hanghatások nagyon erősen befolyásolják a nézőt.

Filmiskola 9.: A megvilágítással kapcsolatos esztétikai alapfogalmak – Technikai kifejezőeszközök III.

2001. április 16.

Nemcsak nézőpont és látószög kérdése az, hogy mit milyennek látunk, hanem attól is függ, hogy milyen fényben (megvilágításban) nézzük a dolgokat.

Filmiskola 8.: A kameramozgás – Technikai kifejezőeszközök II.

2001. március 15.

Ha nem akarjuk mozgatni a kamerát, egy adott helyzetet megmutathatunk egy szélesebb plánban is, de akkor nem valószínű, hogy a képen belül éppen azok lesznek a domináns elemek, melyekre a néző figyelmét is fel akarjuk hívni. Azt a megoldást is választhatjuk, hogy a helyzetet számunkra megfelelő plánokat tartalmazó snittekre daraboljuk, de ezáltal lehet, hogy gyengítjük a jelenet környezetének egységérzetét. A kameramozgásnak egyébként is több aspektusa is van.

Filmiskola 7.: Plánok, látószögek, nézőpontok – Technikai kifejezőeszközök I.

2001. január 15.

A nézőtől nem mindig lehet elvárni, hogy egy filmképen belül, tekintetét jobbra balra irányítva, egyszerre több dologra is felfigyeljen. Ugyanakkor, minden snitten belül vannak kevésbé fontos dolgok is, melyek, ha nem szorítjuk őket háttérbe, elvonják a néző figyelmét. Minden snittnek megvan a maga témája (hosszabb, összetettebb snittek esetében akár több téma is előfordulhat), melyre a néző figyelmét valamilyen filmes eszközzel rá kell irányítani.

Filmiskola 4. – A játékfilm alapja: a forgatókönyv

1999. november 30.

A filmes szabályokat át lehet lépni, sőt néha ajánlatos is, ha ezt tudatosan, új kifejezőeszközök felfedezése érdekében tesszük. A forgatókönyvről az elkövetkezőkben felvázolt dramaturgiai szerkezet nem szabályokat, hanem inkább egy viszonyítási alapot állít fel, melyre segítségünkre lehet az alkotásban.

Filmiskola 6. – A montázs (II. rész)

1999. november 30.

Arról, hogy a montázs szempontjából a különböző képkivágások (plánok), kompozíciók, valamint mozgások hogyan viszonyulnak egymáshoz, az előző számban volt szó. Vizsgáljuk meg ugyanilyen szempontból az objektívek látószögét, és a megvilágítás jellegét is, ugyanis a snittek egymáshoz való illeszkedésében az utóbbiaknak is fontos szerepük van.

Filmiskola 5. – A rövidfilm és a montázs

1999. november 30.

„A rövid időtartam sok olyan előnyt szolgáltat, melynek megfelelő kihasználása egyáltalán nem könnyű dolog. A rövidfilmnek saját ritmusa és szerkezete van. El kell kerülni azt a kísértést, minek következtében nagyjátékfilm-»részletté« vagy nagyjátékfllm-»összefoglalóvá« válna." (Jean-Claude Carriére) A „montírozás" már a technikai forgatókönyv írásakor elkezdődik, és ettől kezdve végigkíséri a film elkészülésének összes mozzanatát.