Mihai Fulger írásai
(9)

A kis odüsszeia – Kristóf György: Out

Első filmjével került az Un certain regard versenyprogramba a kassai Kristóf György, az Out pedig a filmtörténet legjobb pillanataira elmlékeztet, Otar Josszeliani vagy Aki Kaurismäki mesterműveit idézi.

2017. május 25.

Vízkereszt és megváltás – Mundruczó Kornél: Jupiter holdja

Mundruczó Kornél harmadszor versenyez a cannes-i filmfesztiválon – ez korábban a magyar filmtörténetben csak Jancsó Miklósnak, Szabó Istvánnak, Makk Károlynak és Keleti Mártonnak sikerült –, és hetedszer vesz részt a Croisette programjában. Új filmjével, egy erős vallási hangsúlyokkal teli disztópiával ismét sikerült meglepnie a közönséget.

2017. május 21.

A román dogma és a függetlenség létjogosultsága – Adrian Sitaru: Ilegitim

Hat évre, hogy kitüntették a kisjátékfilmek versenyében a Kalitkáért (Colivia), Adrian Sitaru visszatért a Berlinaléra. Ezúttal a Fórum szekcióban mutatta be negyedik nagyjátékfilmjét, az Illegitimet, amelynek ez volt világpremierje, és debütfilmjéhez, a Sporthorgászathoz (Pescuit sportiv) hasonlóan független produkció (vagyis nem kapott támogatást a Nemzeti Filmközponttól, a CNC-től).

2016. február 24.

Anya és fia, úton a fény felé – Fliegauf Bence: Liliom ösvény

Fliegauf Bence hatodik játékfilmje, a Liliom ösvény világpremierjét február 13-án tartották a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Fórum szekciójában. A rendező neve ismerősen cseng a Berlinale közönsége számára, hiszen korábban két filmjét is beválogatták ugyanebbe a szekcióba – a Rengeteget 2003-ban és a Dealert 2004-ben –, sőt, a központi versenyprogramhoz is sikerült csatlakoznia a Csak a széllel, amit többek közt a zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntettek ki 2012-ben.

2016. február 16.

A Film és a Forradalom – 1989 decembere a román játékfilmek tükrében

2006-ban, amikor az új román mozi három jelentős filmjét (Hogyan éltem túl a világvégét?; Forradalmárok; Jelszó: a papír kékre vált)1, mutatták be alig egyetlen hónap leforgása alatt, egyes elemzők elkeseredtek e filmek mesterkéltsége miatt, és felrótták, hogy a román rendezők (a „régi gárda” nyomdokaiba lépő „újhullámosok”) túlságosan is nagy jelentőséget tulajdonítanak a Forradalomnak. Ez persze nem rettentette el a román filmeseket attól, hogy továbbra is ihletet merítsenek az 1989 decemberi – temesvári, bukaresti, és nem csak ottani – eseményekből.

2015. január 26.

Hogyan tovább, román mozik? 2. rész

Ahogy egy ország filmiparának szüksége van közönségfilmekre is, úgy a filmforgalmazóknak is szükségük van multiplexekre, amelyek a legjobb feltételeket biztosítják a nézők számára, és – egyáltalán nem megvetendő részlet – a moziba járást egy átfogóbb társadalmi élmény, a plázába (vagy egy hasonló kereskedelmi központba) járás részévé teszik.

2014. március 22.

Hogyan tovább, román mozik? 1. rész

2013 novemberének elején több mint 40 román filmművész tiltakozott egy, a miniszterelnöknek címzett nyílt levélben a decentralizációs törvénytervezet két pontja ellen. A törvénytervezet egyik cikkelye szerint 180, állami tulajdonban levő és a RADEF Româniafilm (Országos Filmforgalmazó Társaság) által üzemeltetett moziterem került volna a területi közigazgatási szervek tulajdonába és a helyi önkormányzatok igazgatása alá.

2014. március 21.

Egy nélkülözhetetlen filmtörténeti munka – Călin Căliman: Istoria filmului românesc (1897–2010)

Călin Căliman 2011-ben a Contemporanul Kiadónál megjelent, Istoria filmului românesc (1897–2010), vagyis A román film története (1897–2010) című könyve valójában a Román Kulturális Alapítvány Kiadója1 gondozásában, a múlt évszázad utolsó évében megjelent, Istoria filmului românesc (1897–2000) című munkájának második, javított és bővített kiadása.

2012. június 20.