1993-ban születtem Szegeden. A Deák Ferenc Gimnázium mozgóképkultúra és médiaismeret szakán érettségiztem, majd felköltöztem Budapestre, ahol az Athéné Idegenforgalmi, Informatikai és Üzletemberképző Szakközépiskolában osztályelsőként szereztem újságíró OKJ-s bizonyítványt. Jelenleg a Zsigmond Király Főiskolán végzem BA tanulmányaimat kommunikáció és médiatudomány szakon. Erasmus-program keretében a 2016-os tavaszi félévet a prágai Károly Egyetemen töltöttem, ahol Cinematography szakirányon tanultam.

Egyaránt szeretem a közönségfilmeket és az függetlenfilmeket, kedvelt filmes irányzatom a Wes Anderson-féle „quirky cinema”, a szakdolgozatomat is ennek a témának szenteltem.

Rácz Viktória írásai
(61)

Fedél nélkül – Louis-Julien Petit: Les invisibles / A láthatatlanok

A budapesti távmozikban debütált az utóbbi évek egyik legnépszerűbb francia vígjátéka, ami megérdemelné, hogy a magyar mozikban is az Életrevalókhoz hasonló nézettséget érjen el. A láthatatlanokat érzékenyítő tanórákon lehetne vetíteni, de nem azért, mert oktató hangnemben értekezne a hajléktalankérdésről, hanem mert megmutatja azt, amit a társadalom gyakran elfelejt: hogy ők ugyanolyan emberek, mint mi.

2020. április 27.

Akik maradtak – Mikhaël Hers: Amanda

A párizsi terrortámadásokat hétköznapi emberek szemszögéből megmutató Amanda szomorúan, de nem nyomasztóan mutatja meg, hogyan lehet tovább élni a szeretteink és az általunk ismert világ elvesztése után.

2020. január 20.

A szivárvány túloldala – Rupert Goold: Judy

Aligha találunk a filmtörténelemben Judy Garlandnál elrettentőbb példát arra, mi történik egy istenadta tehetséggel, ha túl korán fedezik fel. Minden idők egyik legcsodálatosabb hangjának birtokosa még a hollywoodi sztárok mércéjével mérve is tragikus életet élt – ennek kezdetét és legvégét dolgozza fel a róla szóló film.

2020. január 13.

Mémesített főhajtás egy különc költőnő előtt – Alena Smith: Dickinson

Emily Dickinson nevéről az embereknek általában annyi szokott eszébe jutni, hogy ő az egyik legnagyobb amerikai költőnő, aki a szülőházában, hajadonként halt meg, közel kétezer publikálatlan verset hagyva maga után. Az Apple TV+ Dickinson című sorozata is ezekkel a tényekkel nyit, majd fenekestül felforgatja azt a képet, ami a címszereplőről alakult ki a fejünkben.

2019. december 26.

Szemben a Szövetkezettel – Grímur Hákonarson: Héraðið / The County / Tejháború

A késői kapitalizmus egyre gyakrabban válik filmes főgonosszá. A társadalmi osztályok közötti folyamatosan szélesedő szakadék és a kiszolgáltatott réteg frusztrációja csak idén három népszerű filmben is a konfliktusok mozgatórugójává vált: a Joker, az Élősködők és A Wall Street pillangói valamilyen módon mind az elnyomottak lázadásáról szól, és ugyanez a dinamika mozgatja az izlandi rendező, Grímur Hákonarson új filmjét is – azonban a Tejháború fenti példáknál jóval visszafogottabban fogalmazza meg a kritikáját.

2019. november 21.

Nincs bocsánat – François Ozon: Grâce à Dieu / Isten kegyelméből

A Boston Globe 2002-es oknyomozó cikksorozata nem csak azért rázta meg a világot, mert több olyan pedofil papot is lelepleztek, akik szexuálisan zaklattak kiskorúakat: a legnagyobb sokkot az okozta, hogy a római katolikus egyház az áldozatok helyett az elkövetőket védve eltussolta ezeket az ügyeket. Azóta eltelt majdnem két évtized, de ez az eljárás nem ment ki a divatból: ezt mutatja meg François Ozon legújabb filmje, ami a lyoni egyházmegyében pár éve kirobbanó gyerekmolesztálási botrányt veszi górcső alá.

2019. szeptember 26.