Legtöbben színházból vagy a Süsüből ismerik, de mi most kevésbé ismert oldaláról, a filmes karakterszínészről és a viccpárt-alapító humoristáról kérdeztük a friss életműdíjas Bodrogi Gyulát, aki áprilisban töltötte be a 85-öt, de esze ágában sincs még visszavonulni.
A tévében olyan műsorok fűződtek a nevéhez, mint a Dob+Basszus vagy a Bestseller, de forgatott már izgalmas dokumentumfilmet a Quimby Most múlik pontosan című daláról is, most pedig a pécsi zenei titok nyomába eredt. Lévai Balázzsal klasszikus műsorai mellett a filmes karrierváltásáról és a Kispál-konyháról is beszélgettünk.
Fábri a Horthy-rendszerről forgatott szatírát, hogy a Rákosi-korszakot állítsa pellengérre. A politikai rendszereken átívelő Hannibál tanár úr ma máshogy aktuális.
Hetedik alkalommal rendezték meg a Friss Húst, amely az elmúlt években a magyar rövidfilmek legfontosabb szemléjévé vált.
„Ha nem vállalja a döntést a Filmalap, lehet, a politikának kéne megmondania, kiről szülessen történelmi film” – vallja Köbli Norbert. Az ország legismertebb forgatókönyvírója beszélt a történelmi filmek körül kiélesedő vitáról, és elárulta azt is, hogyan lehetne saját Marvel-univerzumunk és miről szól valójában új noirja, az Apró mesék.
A Berlinalén bemutatott Monștri. a sokáig izgalmasnak tűnő formai kísérletezések és az abszurd Grindr-randik filmje.
Nem A kedvenc lesz a kedvencünk Lanthimosz abszurdjaiból, de hogy a görög sztár-művészfilmesnek ez a legviccesebb provokációja eddig, ahhoz nem fér kétség. A rajzoló szerződése epés kistestvért kapott.
Az idei zsinórban a negyedik év, amikor egy magyar filmnek drukkolhatunk, hogy nyerje meg az Oscart. A Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs csoda mellett egy rövidfilm is versenyben van még. A Susotázs felkerült a kisfilmek szűkített listájára, a legjobb tíz filmet egybegyűjtő ún. shortlistre, és jövő héten az is kiderül, kap-e Oscar-jelölést a film. Esélyekről, az elkeveredett nevezésről, és az Oscarig vezető útról a kisfilm rendezőjével és színésznőjével beszélgettünk.
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal egy generáció kultuszfilmjét forgatta le, és a Rossz versekben legalább ennyien magukra fognak ismerni. Reisz Gáborral játékos filmnyelvéről, a személyes hang kereséséről, és az őt ért legfájdalmasabb kritikáról is beszélgettünk.
Sokan lehetetlennek gondolták, a BÚÉK-kal mégis érvényes remake-et készítettek az elmúlt évek nagy művészfilm-sikeréből, a Teljesen idegenekből. Az egyik legkeresettebb magyar forgatókönyvíró elárulta, hogyan magyarosították az olasz filmet, mit csinálna másképp utólag a moziban alulteljesítő Veszettekben, mit gondol a Pappa piáról és a Filmalapot ért támadásokról, és miért nem tetszene a Mátyás királyról szóló filmje a Magyar Időknek.
