Sóti Thea írásai
(15)

Türelem rövidfilmet terem – 38. Magyar Filmszemle – Budapest, 2007. január 30–február 6. – Kísérleti és kisjátékfilmek

Immár hatványozottan merült fel a sokat pedzegetett kérdés, vajh a rövidfilm hálásabb műfaj-e, mint a nagyjátékfilm. Rövidfilmet nemcsak jobban megéri csinálni, de a közönség irányából szemlélve előnyősebb is erre a blokkra jegyet váltani. Kevesebb pénzből készül, így ha bukik, nem megy annyi forint kárba, de ha működik a dolog, akkor meg legalább akkora sikert lehet vele aratni a fesztiválokon, mint a nagytestvérrel.

2007. március 15.

Újhullám a szomszédban – Kortárs szlovák filmhét, Budapest, 2007. január 13–20.

Talán első hallásra idegennek hangzik a kortárs szlovák film kifejezés, hiszen csehszlovák filmről és cseh új hullámról már hallottunk, de olyanról, ami kortárs is, meg szlovák is, valljuk be, keveset. Pedig itt lenne az ideje, hogy átkacsintsunk a szomszédba, hívja fel a figyelmünket a Budapesten megrendezett filmhét, mert hamarosan szlovák új hullámról beszélhetünk...

2007. február 15.

Balkáni Cannes – filmünnep délszláv módra – 12. Sarajevo Film Festival, 2006. augusztus 18–26.

Nem hiába nevezik a bosnyák főváros filmünnepét a „balkáni Cannes”-nak: immár tizenkettedik alkalommal várták vörös szőnyeggel és pezsgővel a szarajevói filmfesztivál vendégeit, akiknek a hatalmas flanc mellett egy adag délszláv mentalitás, regionális premierek, két retrospektív vetítéssorozat, számos izgalmas kísérőprogram, filmvásár és olyan neves látogatók jutottak, mint az amerikai rendező Abel Ferrera, a haverja, Bono, vagy az idei sztárvendég, Nick Nolte.

2006. november 15.

A filmszerűség hiánya – Iglódi István: A gyertyák csonkig égnek

A 37. filmszemlén mutatták be az első Márai-filmet, amelyet a világhírnévre szert tett, könnyfakasztó A gyertyák csonkig égnek című műből készítettek. Igazából nem is filmadaptációról kellene beszélni, hiszen a két barát közötti késői leszámolás drámájának inkább a tévéváltozata született meg Iglódi István rendezésében.

2006. április 20.

Tátott szájjal, elsőfilmes lendülettel – Interjú Gil Alkabetz animációsfilm-rendezővel

Az Anifest 3, az új európai animáció budapesti fesztiválja parádés zsűrit vonultatott fel az ugyancsak fergeteges versenyprogram értékeléséhez. Az izgalmas filmes csemegék, a megannyi országos premier és a gazdag kísérőrendezvények mellett az egyik nagy szenzációnak számított, hogy maga Gil Alkabetz, az animációs film egyik fenegyereke látogatott el a magyar fővárosba. Az izraeli származású alkotó, aki jelenleg Németországban él és saját stúdiójában tevékenykedik, az animációs film egyik nagy úttörőjének számít. Budapestre természetesen saját retrospektív filmválogatásával érkezett.

2006. április 15.

Milliméterekkel a valós világtól – Beszélgetés Lenny Abrahamson filmrendezõvel arról, mi maradt manapság az emberekben

A 12. Nemzetközi Palicsi Filmfesztiválon egy nem mindennapi alak bukkant fel, aki nemcsak a nõi szíveket dobogtatta meg, de az újságírók kedvence is volt, sõt a legnagyobb kacajokat is õ ígérte a fesztiválpartik alkalmával. Neve: Lenny Abrahamson, foglalkozása: filmrendezõ. A fiatal ír rendezõ elsõ nagyjátékfilmjével ugyan csak a Bronztornyot vihette haza, ennek a fesztiválnak azonban egyértelműen a nyertese volt.

2005. október 15.

Európát a Balkánra! Egy kamaszodó filmfesztivál vágyai – 12. Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál, 2005. július 17–23.

Egy parányi vajdasági fürdőváros sétányai mellett, mélyen a lombok mögött, egy ósdi kőszínpadra emlékeztető pódiumnál árnyak szaladgálnak, hűvös nyári éjszaka van, apró szúnyogcsípések a bőrön, s a sötétben néha nagy sóhajok, máskor elegáns kacajok... Egy nyári nyitott színpad vásznán idén ismét az európai filmek színe-java elevenedett meg, s többezer nézőt kötött le az immár tizenkettedik alkalommal megrendezett palicsi filmfesztivál.

2005. szeptember 15.

Színtiszta élet és szépséges igazság – A dán filmek győzelme Lars von Trier nélkül – Dán Filmhét – Budapest, Pécs, 2005. március 10–16.

Dánia. Mi jut eszedbe elsőre? Skandináv ország, hideg, Andersen, kikötők, kis hableány, papírházak, legó... Nos, ez a felsorolás biztosan megváltozott az utóbbi évtizedben, hiszen a lista mindenképpen bővült Lars von Trier nevével. Pár éve pedig nem csupán egy képviselője, de az egész filmgyártás helyet kapott az asszociációs játékban, s maga a dán film került fel a listára. Persze az, hogy e nemzet filmjei szinte berobbantak a filmes köztudatba, nem érdemtelenül történt, igenis kivívták maguknak ezt az elismerő pozíciót. Ma pedig már ott tartunk, hogy lassan hagyománnyá válik, hogy minden évben egy teljes hétre térdre borul a budapesti Művész mozi e kis északi ország mozgóképei előtt.

2005. május 15.