Virginás Péter írásai
(4)

Amiről folyamatosan írnak – Lucian Pricop: Management în cinematografie

És aminek mindig vannak eladható szeletei, nem lehet más, mint a film – és annak ipara. El kell mondanom, hogy ez a kijelentés az alcímben említett könyv hatására fogalmazódott meg, amelyet volt szerencsém megismerni ez év elején. Mit tudsz a film/mozi menedzsmentjéről? Én korábban a producerek személyéhez kötöttem az egészet, s szinte igazam volt. Annyiban nem, hogy egy film létrehozásához és eladásához még számtalan elemet sorolnak.

2005. február 15.

Ami Európából látszik – Steven Soderbergh: Ocean's Twelve / Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét

Hogyan lehet szeretni tizenkét (plusz egy) kleptomániást? Úgy, hogy adott ponton (szinte) mindent visszaszolgáltatnak, filmünkben a francia impresszionista festményektől egészen a mobiltelefonig. Aztán meg ott az a vagányság, amiből ezek a negyvenes főhősök nem szenvednek hiányt. A végeredményhez hozzátartozik az EU rendőrségének (?) a lejáratása és még n dolog, ami ma Európából látszik, kellőképpen felületesen bemutatva.

2005. február 15.

Én, Sergiu Nicolaescu – Sergiu Nicolaescu: Orient Express

A román filmgyártás kanonizált rendezője és színésze legújabb filmjében is önmagát rendezi, a téma viszont elüt az eddigi életműtől. A film A herceg / Prinţul című regény adaptációja, nagyjából az idős herceg (Morundzi, vagyis Sergiu Nicolaescu) múltbeli emlékei és életének jelenei közti oda-visszázás. Tágabban az 1910-es, 20-as évek (értelemszerűen dekadens) román arisztokráciája és Párizs kapcsolata elevenedik meg a bemutatott egyéni sorson keresztül. Sajnos ez mítosz marad a film végén is, lássuk hogyan.

2004. november 15.