Zágoni Bálint írásai
(36)

Újjáélesztett kolozsvári némafilmek – A métely és A kancsuka hazájában

A Janovics Jenő által vezetett kolozsvári filmstúdióban 1913 és 1920 között több mint 60 játékfilm készült, ezek közül azonban ma mindössze négy tekinthető meg nagyjából teljes hosszúságában, a többi eltűnt, megsemmisült az elmúlt száz év alatt. Az eltűnt némafilmek közül újabb négy némileg szerencsésebb helyzetben van. Ezek esetében nem csak jelenetfotók maradtak fenn, hanem több tucat rövid, párkockás filmszalag részlet is megmaradt Gyalui Jenő, a studió dramaturgja hagyatékában. Ezek közül A kancsuka hazájában és A métely című filmeket rekonstruáltuk abban a reményben, hogy ezek a rekonstrukciók hozzájárulnak a stúdió történetének minél teljesebb megismeréséhez.

2019. november 30.

A digitális technológia a filmmegőrzés zsákutcája – Interjú dr. Nikolaus Wostryval, az osztrák filmarchívum műszaki igazgatójával

Nem túlzás azt állítani, hogy sokat köszönhetünk dr. Nikolaus Wostrynak: a fennmaradt magyar némafilmek egytizedét. Egész pontosan az osztrák archívum filmrestauráló csoportjának vezetőjeként ő azonosított néhány elveszettnek hitt magyar némafilmet a gyűjteményből (Vihar után, 1918, r. Sugár Pál; Rabmadár, r. Sugár Pál, 1929; A skorpió – részlet, r. Kertész Mihály, 1918; Az utolsó hajnal, r. Kertész Mihály, 1917; Dada, r. Damó Oszkár, 1919; Mikor a szőlő érik, r. Josef Stein, 1921). Az osztrák archívum kollekciójáról, egy újabb eltűnt osztrák vagy magyar film előbukkanásának esélyeiről, valamint a digitalizálás és a némafilmek viszonyáról beszélgettünk vele.

2016. június 07.

A kutyák túlélték – Csapón kívül 3.: Fargo

Húsz évvel ezelőtt mutatták be a Coen testvérek első igazán sikeres filmjét, a Fargót. A film két Oscar-díjat sepert be, valamint több mint száz további díjat és jelölést jegyez. A továbbiakban megtudhatod miért akarta lelőni az egyik főszerepet alakító William H. Macy a Coen testvérek kutyáit, és hogyan tisztelegtek a rendezők Stanley Kubrick filmjei előtt.

2016. február 13.

Romániai és magyarországi moziba járási szokásokról

2012 tavaszán döbbentem rá arra, hogy bár erdélyi magyar filmes szakmabelinek tartom magam, bizonyos filmes általános kultúrához tartozó kérdésékben meglehetősen hiányosak az ismereteim. Például nem tudnám megmondani, hogy egy újonnan bemutatott magyar játékfilmnek hány nézője kell legyen ahhoz, hogy a film rendezője ne érezze kínosan magát valahányszor erre a témára terelődik a szó.

2012. július 25.

Egy szövetség, ami nem azért jött létre, hogy kihasználja az erdélyi brandet – Beszámoló az Erdélyi Magyar Filmszövetség tagtoborzó gyűléséről

November 20-án tagtoborzó gyűlést tartott az Erdélyi Magyar Filmszövetség a kolozsvári Sapientia egyetem épületében. Ez volt a második alkalom, hogy az idén megalakult Erdélyi Magyar Filmszövetség (EMFSZ) bemutatkozott a nyilvánosság előtt, a gyűlés célja pedig a tagtoborzás mellett az volt, hogy megismertesse a jelenlevő (fiatal) filmesekkel az érdekszövetség létrejöttének okait, eddigi eredményeit és hosszú távú céljait.

2011. november 22.

A magyar filmipar és a Gellért-hegy fölött elszálló színes helikopter – Szakmai találkozó a 42. Magyar Filmszemlén

Szombat délelőtt magyar producerek és rendezők biztosították a háttérzajt, miközben egy Terminator-dzsekiben elfoglalta helyét az Uránia kávézójában Andrew G. Vajna kormánybiztos és tanácsadója, Havas Ágnes. „Hogyan tovább a magyarországi filmgyártással?” – ez volt a címe annak a szakmai tanácskozásnak, ami lényegében Vajna korábban ismertetett, a nemzeti filmipar megújítását célzó programjának szembesítése volt az érintettekkel.

2011. május 08.