1984-ben születtem Kolozsváron, ugyanitt ismerkedtem a filmtörténettel, filmesztétikával, és kóstoltam bele a filmkészítésbe a Sapientia EMTE filmszakán. Ezután a marosvásárhelyi Erdély FM rádiónál szerkesztettem és vezettem elsősorban kulturális műsorokat, közben a BBTE újságírás szakán mesteriztem. Jelenleg a Maszol.ro kultúra rovata mellett a Filmtett híreit szerkesztem, illetve kritikáim, riportjaim és beszámolóim is megjelennek a portálon.

Zsizsmann Erika írásai
(35)

Éneklő producerek – Susan Stroman: The Producers / Producerek

Mel Brooks A producerek című darabja (amelyből 1968-ben Oscar-díjas film is készült) úgy tűnik, reneszánszát éli. A Broadwayen nagy sikere volt, de eljutott a budapesti Madách Színházba is. Nem késlekedhetett tehát filmre való átültetése sem. Mel Brooks a rendezést ezúttal Susan Stromanra bízta, aki a színpadi változat koreográfusa is egyben.

2006. október 15.

A rezzenéstelen arcú hősszerelmes – Négy burleszk a Buster Keaton – életműből

Bár a némafilmekről a legtöbb embernek Chaplin jut eszébe, nem ő az egyetlen burleszkhős, akit az utókor számon tart. Ennek bizonyítéka a Kino on Video forgalmazásában frissen megjelent Buster Keaton DVD, amely 1927-es nagyjátékfilmjét, a College-t (Főiskola) és három rövidebb szkeccsfilmjét tartalmazza: a Hard Luck (Balszerencse, 1921), The Blacksmith (A kovács, 1922) és The Electric House (Az elektromos ház, 1922) címűeket.

2006. június 15.

Videoképek útvesztőjében – Michael Haneke: Caché / Rejtély

Haneke első játékfilmje óta – néhány kivétellel – ugyanazokból az elemekből építi fel alkotásait: a felbomlásra, pusztulásra ítélt polgári család, a videó és a televízió ijesztő lehetőségekkel bíró médiuma, az öncélú erőszak, fikció és valóság felcserélhetősége. A formai elemek is ismétlődnek: hosszú, lassú, állókamerás beállítások, kihagyásos szerkesztésmód, élesvágás.

2006. június 15.

Mese Amerikáról és a demokráciáról – Lars von Trier: Manderlay

Lars von Trier Amerika-trilógiájának második részét, a Manderlayt 2006. februárjában mutatják be a romániai mozik. Aki látta az első részt, a Dogville-t, annak ismerős lesz a film rendhagyó díszletezése: a szereplők egyetlen színpadszerű térben mozognak, a falakat, külső és belső tereket vonalak és feliratok, valamint néhány tárgy jelzi. A Dogville-ben a fekete „térképen” fehér alakok, ebben a filmben a fehér alapon fekete alakok mozognak, Manderlayt ugyanis fekete rabszolgák lakják.

2006. február 15.