A kihagyottak – A 33. Magyar Filmszemle információs vetítéseiről

Az információs vetítések a Filmszemle előzsürijének sokak által önkényesnek tartott döntései miatt a megszokottnál jóval nagyobb fontosságnak és figyelemnek örvendtek az idén. A kísérleti- és kisjátékfilmek versenyprogramjába ugyanis a tavalyinál szembetűnően kevesebb filmet válogattak be, és a már a szemle előtt kibontakozott vita során sokan úgy gondolták, színvonalas alkotások maradtak ki.

Egy csepp a mai művészetből – Utolsó Csepp Fesztivál, Budapest, 2001. november 29 – december 1.

Könnyedén megnézhetjük a híres vagy nem annyira híres rendezők filmjeit a mozikban, bármikor elmehetünk színházba, ha kedvünk tartja, de a művészeti iskolák munkáit sok esetben csak akkor láthatjuk, ha bennfentesek vagyunk, vagy kifejezetten törekszünk a megismerésükre; bár néha ezen utóbbi motiváció sem elegendő. Az idén harmadjára került megrendezésre az Utolsó Csepp Fesztivál, november 29. és december 1. között, ahol különféle művészeti iskolák mutatkozhattak be a „nagyközönség” előtt.

Kisfilmek a nagyvilágból – 1. Hulli Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, 2001. október 10–14., Hull, Nagy-Britannia

Néhány évtizede a rövidfilm műfaja kivonult a mozikból és a visszatérés nem teljesen úgy történik, ahogy azt várhattuk: a korábbi, játékfilmek előtt vetített tízpercesekkel szemben rövidfilmfesztiválok korát éljük világszerte. A Hulli Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál Nagy-Britannia legfontosabb idén indított vidéki filmes rendezvénye a Yorki Független Filmfesztivál mellett.

Néhány nap édes és savanyú filmek között – 9. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, Marosvásárhely, 2001. november 7–11.

Hétfő reggel, buszmegálló, Svájc. Hát nem egy Riói karnevál. Aztán mégis az lesz. Az útburkoló munkások kezében ritmusra mozdul a kalapács, aztán beleszól a kuka, a széldzseki cipzárja, a rendőr sípja. Rumbatöknek megteszi a gyermek játéka is. Végül mindenki vonaglik, örvend, táncol. Hétfőn reggel, Svájcban. Nem hiszik? Akkor Önök tutira lemaradtak a 9. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválról.

Kikötő a filmóceánon – 9. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, Budapest, október 4-14.

A fesztiválnak az idén is az volt a fő célja, mint az utóbbi kilenc évben: elérhető közelségbe hozni a világ kortárs filmtermésének legaktuálisabb kultusz- és botrányfilmjeit. Az elmúlt években a magyar közönség a Titanic filmfesztiválon láthatta először Quentin Tarantino, Atom Egoyan, Wong Kar-wai, Takesi Kitano műveit, és olyan filmeket, mint az Öngyilkos szűzek, a Straight Story, az Idióták, a Tigris és sárkány, az eXistenZ. Az idén a szokásos Hullámtörők blokk mellett, mely az egyéni hangvételű, fősodorról leszakadó rendezők filmjeiből válogatott, a Francia Zátonyok mai francia rendezők filmjeit fogta össze, és külön tömbben futottak a koreai új hullám filmjei (többek között Kim Ki-Duk alkotásai), merész elsőfilmek a világ minden tájáról (Fejes a mélyben), Ian Hrebejk cseh rendező munkái (Cseh a tengerben), a húszas évek szellemét megidéző alkotások (Üzenet a palackban), és kortárs európai és amerikai dokumentumfilmk (Filmdokk). 25 ország 53 filmje. A Filmtett összeállítása ezek szemlézéséből közöl válogatást.

Velős való – A szolnoki Tudományos Filmszemle alkotásai

Tudomány és film meghatározásának összekapcsolása helyett jobban jár a néző, ha a képkeretezés és a dokumentum viszonyát vizsgálja filmnézés közben. A szolnoki szemle hiánypótló rendezvénye az ismeretterjesztő tévécsatronák kínálatához szokott nézőt az európai dokfilm trendjeivel szembesítette.

Zene szemeimnek – 11. Mediawave – Fényírók Fesztiválja

A Győrben, illetve a kísérőrendezvények helyszínein bemutatott többszáz hosszabb-rövidebb alkotás a hagyományokhoz mérten újra bebizonyította, hogy a mozgóképes ábrázolás még korántsem érte el technikai-tematikai korlátait. A 11. Mediawave újra bebizonyította, hogy léteznek játék- és dokumentumfilmek, animációs és kísérleti alkotások a hazai tévé- és mozikínálat szellemi határain túl is.