Erdély amatőrfilmesek lencséjén keresztül I. – Három történet a második világháború előttről
Vadiúj háromrészes videósorozatunkban a sokak által nem is sejtett nagyságú erdélyi amatőrfilmes múlt egy-egy szegletét mutatjuk meg.
Tematika: Restaurálás
„A nincs ösztönöz” – Beszélgetés Kurutz Mártonnal, a Filmarchívum munkatársával
Interjúnkban a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatóságának gyűjteményi és kutatási menedzserével beszélgetünk digitális restaurálásról, járatlan ösvényekről és az embert ösztönző kíváncsiságról, de egy némafilmszerető kéményseprőre is kitérünk.
„Kell egy filmes szentély, ahol megmutathatjuk relikviáinkat” – Interjú Ráduly Györggyel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatójával
Az idei Filmtettfeszt egyik fő attrakciója volt az immáron Sárga Csikó-díjas Sára Sándor történelmi témájú filmdrámája, a 80 huszár. A levert magyar forradalomnak emléket állító, sokszor látott klasszikust olyan gúnyában láthattuk viszont a vásznon, mintha egyáltalán nem fogott volna rajta az idő. Erről is kérdeztük Ráduly Györgyöt, a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatóját, de arról is, hogy miként működik a magyar filmes hagyaték ápolását felvállaló Filmarchívum.
A digitális technológia a filmmegőrzés zsákutcája – Interjú dr. Nikolaus Wostryval, az osztrák filmarchívum műszaki igazgatójával
Nem túlzás azt állítani, hogy sokat köszönhetünk dr. Nikolaus Wostrynak: a fennmaradt magyar némafilmek egytizedét. Egész pontosan az osztrák archívum filmrestauráló csoportjának vezetőjeként ő azonosított néhány elveszettnek hitt magyar némafilmet a gyűjteményből (Vihar után, 1918, r. Sugár Pál; Rabmadár, r. Sugár Pál, 1929; A skorpió – részlet, r. Kertész Mihály, 1918; Az utolsó hajnal, r. Kertész Mihály, 1917; Dada, r. Damó Oszkár, 1919; Mikor a szőlő érik, r. Josef Stein, 1921). Az osztrák archívum kollekciójáról, egy újabb eltűnt osztrák vagy magyar film előbukkanásának esélyeiről, valamint a digitalizálás és a némafilmek viszonyáról beszélgettünk vele.
A zsebünkben hordott agyunk
Testünk és szellemünk a 21. században már annyira az informatikához tapad, hogy egyre kevésbé tudjuk elképzelni nélküle az életünket. Zsebünkben ott lapul a világot jelentő internet és revolverként kapjuk elő, amikor egy-egy gyorsan megválaszolandó kérdéssel találjuk magunkat szemben. De vajon megbízhatunk abban, amit ott találunk? És kielégítő az, amit válaszként kapunk egy gyorskeresés eredményeként? Megszabadulhatunk végre a lakásunk négyzetmétereit elnyelő könyvtárunktól, lexikonjainktól és a szüleinktől örökölt kötetektől?
Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével
A nemzeti filmkincs, a filmtörténeti hagyomány ébren tartása szempontjából filmgyártás fenntartása mellett égetően fontos a régebbi, még nem digitális technikával készült filmek ‒ különösen a meghatározó alkotások ‒ megőrzése és felújítása. Magyarországon ezzel egyetlen intézmény foglalkozik, a MaNDA, ahol Fazekas Eszter filmtörténész, restaurátor, DVD- kiadványszerkesztővel beszélgettünk a közelmúltban restaurált és DVD-n is kiadott Szőts István-filmek kapcsán.
Élőzenés hazatérés – Kertész Mihály: A tolonc
Egy szervezési baki miatt, a(z egyik) meghirdetett időpont után egy órával később kezdődött el a 14. TIFF egyik legfontosabb különleges eseménye, Kertész Mihály 1914-es A toloncának a Kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekara által kísért díszvetítése, a hazatért némafilm élménye azonban láthatólag kárpótolta az operába látogatókat, álló vastapssal ünnepelték a vetítés után a filmet és az azt kísérő zenekart.
A tolonc második diadalútja – Felújított Kertész-filmkinccsel indított az I. Magyar Filmhét
Ihletett döntésnek bizonyult a budapesti Filmhét szervezői részéről, hogy a Művészetek Palotájában tartott hétfő esti ünnepélyes megnyitón nem egy, a Filmalap által támogatott új magyar produkció került bemutatásra, hanem Kertész Mihály ezelőtt száz évvel forgatott filmje restaurált kópiájának világpremierjét tekinthette meg a közönség.
„Azt álmodtam, hogy Griffith-szel sétálgatunk egy stúdióban” – Interjú Kevin Brownlow Oscar-díjas filmtörténésszel, filmrestaurátorral
A brit filmrestaurátor Kevin Brownlow a némafilm megszállott szerelmese. „Bölcs és odaadó” filmmentő munkásságáért 2010-ben Oscar-díjjal tüntették ki. Pordenonéi beszélgetésünkben réges régi történetek, arcok, képek, dallamok, hangulatok bukkantak fel, a némafilmes korszak örökségének bűvös kavalkádja örvénylik.
A filmrestaurálás dilemmái – Beszélgetés Ulrich Rüdellel, a Haghefilm munkatársával
A holland Haghefilm a világ egyik legprofesszionálisabb restaurációs központja. A filmek állagának, formátumának javítása, változtatása mellett oktatással is foglalkozó intézmény előadások és sajtótájékoztatók formájában évente képviselteti magát a pordenonéi némafilmfesztiválon. Ulrich Rüdel kutatóval a filmszakmának erről a kevésbé reflektorfényben álló ágazatáról beszélgettünk.
