„Kell egy filmes szentély, ahol megmutathatjuk relikviáinkat” – Interjú Ráduly Györggyel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatójával

Az idei Filmtettfeszt egyik fő attrakciója volt az immáron Sárga Csikó-díjas Sára Sándor történelmi témájú filmdrámája, a 80 huszár. A levert magyar forradalomnak emléket állító, sokszor látott klasszikust olyan gúnyában láthattuk viszont a vásznon, mintha egyáltalán nem fogott volna rajta az idő. Erről is kérdeztük Ráduly Györgyöt, a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatóját, de arról is, hogy miként működik  a magyar filmes hagyaték ápolását felvállaló Filmarchívum.

A digitális technológia a filmmegőrzés zsákutcája – Interjú dr. Nikolaus Wostryval, az osztrák filmarchívum műszaki igazgatójával

Nem túlzás azt állítani, hogy sokat köszönhetünk dr. Nikolaus Wostrynak: a fennmaradt magyar némafilmek egytizedét. Egész pontosan az osztrák archívum filmrestauráló csoportjának vezetőjeként ő azonosított néhány elveszettnek hitt magyar némafilmet a gyűjteményből (Vihar után, 1918, r. Sugár Pál; Rabmadár, r. Sugár Pál, 1929; A skorpió – részlet, r. Kertész Mihály, 1918; Az utolsó hajnal, r. Kertész Mihály, 1917; Dada, r. Damó Oszkár, 1919; Mikor a szőlő érik, r. Josef Stein, 1921). Az osztrák archívum kollekciójáról, egy újabb eltűnt osztrák vagy magyar film előbukkanásának esélyeiről, valamint a digitalizálás és a némafilmek viszonyáról beszélgettünk vele.

A zsebünkben hordott agyunk

Testünk és szellemünk a 21. században már annyira az informatikához tapad, hogy egyre kevésbé tudjuk elképzelni nélküle az életünket. Zsebünkben ott lapul a világot jelentő internet és revolverként kapjuk elő, amikor egy-egy gyorsan megválaszolandó kérdéssel találjuk magunkat szemben. De vajon megbízhatunk abban, amit ott találunk? És kielégítő az, amit válaszként kapunk egy gyorskeresés eredményeként? Megszabadulhatunk végre a lakásunk négyzetmétereit elnyelő könyvtárunktól, lexikonjainktól és a szüleinktől örökölt kötetektől?

Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével

A nemzeti filmkincs, a filmtörténeti hagyomány ébren tartása szempontjából filmgyártás fenntartása mellett égetően fontos a régebbi, még nem digitális technikával készült filmek ‒ különösen a meghatározó alkotások ‒ megőrzése és felújítása. Magyarországon ezzel egyetlen intézmény foglalkozik, a MaNDA, ahol Fazekas Eszter filmtörténész, restaurátor, DVD- kiadványszerkesztővel beszélgettünk a közelmúltban restaurált és DVD-n is kiadott Szőts István-filmek kapcsán.

Élőzenés hazatérés – Kertész Mihály: A tolonc

Egy szervezési baki miatt, a(z egyik) meghirdetett időpont után egy órával később kezdődött el a 14. TIFF egyik legfontosabb különleges eseménye, Kertész Mihály 1914-es A toloncának a Kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekara által kísért díszvetítése, a hazatért némafilm élménye azonban láthatólag kárpótolta az operába látogatókat, álló vastapssal ünnepelték a vetítés után a filmet és az azt kísérő zenekart.

A tolonc második diadalútja – Felújított Kertész-filmkinccsel indított az I. Magyar Filmhét

Ihletett döntésnek bizonyult a budapesti Filmhét szervezői részéről, hogy a Művészetek Palotájában tartott hétfő esti ünnepélyes megnyitón nem egy, a Filmalap által támogatott új magyar produkció került bemutatásra, hanem Kertész Mihály ezelőtt száz évvel forgatott filmje restaurált kópiájának világpremierjét tekinthette meg a közönség.

„Azt álmodtam, hogy Griffith-szel sétálgatunk egy stúdióban” – Interjú Kevin Brownlow Oscar-díjas filmtörténésszel, filmrestaurátorral

A brit filmrestaurátor Kevin Brownlow a némafilm megszállott szerelmese. „Bölcs és odaadó” filmmentő munkásságáért 2010-ben Oscar-díjjal tüntették ki. Pordenonéi beszélgetésünkben réges régi történetek, arcok, képek, dallamok, hangulatok bukkantak fel, a némafilmes korszak örökségének bűvös kavalkádja örvénylik.

A filmrestaurálás dilemmái – Beszélgetés Ulrich Rüdellel, a Haghefilm munkatársával

A holland Haghefilm a világ egyik legprofesszionálisabb restaurációs központja. A filmek állagának, formátumának javítása, változtatása mellett oktatással is foglalkozó intézmény előadások és sajtótájékoztatók formájában évente képviselteti magát a pordenonéi némafilmfesztiválon. Ulrich Rüdel kutatóval a filmszakmának erről a kevésbé reflektorfényben álló ágazatáról beszélgettünk.

Metropolis, Piros cipellők és két Drakula – Régiségek és restaurált műkincsek a TIFF-en

A TIFF-ben az egyik legjobb dolog, hogy régi filmeket lehet nézni azok eredeti hordozójáról, 35mm-es celluloidról, és ez mindig hatalmas élmény, legyen az a celluloid agyonkarcolt, hiányos kópia, mint a pár évvel ezelőtt vetített Vándorrege (Walkabout, r. Nicholas Roeg, 1972), vagy a dobozból épp előszedett, leporolt, restaurált Metropolis.