Nagyszerű regények mozivászon nélkül

Most, hogy a Száz év magány is áldozatul esett (ráadásul pont a Netflixnek), összesszedtünk még pár alapvető fontosságú irodalmi művet, amiből mindeddig – csodák csodájára – nem készült tévés vagy mozis adaptáció (az, hogy kellene-e készülnie, már másik tál tészta). Természetesen szívesen várjuk alul, kommentben a Ti kedvenceiteket is.

#10

Isaac Asimov: Alapítvány-sorozat

Ésszel felfoghatatlan, hogy a sci-fi-műfaj Trónok harcá-jából (és ezzel most az Asimov-rajongóktól kérek egy hatalmas elnézést, tényleg – de mégiscsak) miért nincs még filmsorozat vagy tévésorozat. Nem mintha nem próbálkoztak volna vele többen is, de már csak méretétől fogva is egy hínáros talaj az egész galaxisról regélő, komplex saját világot megrajzoló, hosszú évek alatt íródott könyvfolyam átültetése.

#9

Robert Musil: Der Mann ohne Eigenschaften  / A tulajdonságok nélküli ember

Ez azért lehetne érdekes feladat egy kellőképpen bátor filmes számára, mert igazából nincs is befejezve, szóval különösebb habozás nélkül lehetne elkövetni az egyik  nagy mészárlást, amit filmesek szoktak irodalommal elkövetni: a sztori végének megváltoztatását. Mindenesetre nagyívű, terjedelmes szöveg ez, ami a múltszázad eleji Monarchiába kalauzolja (kalauzolná) az olvasót (a nézőt), szóval akár még osztrák-magyar koprodukcióban is készülhetne.

#8

Joris-Karl Huysmans: Là-bas / Ott ​lenn, illetve Luis Buñuel és Jean-Claude Carriére: Lá-bas / Odalenn

Ez a sátánizmussal, ördögűzéssel, gyerekgyilkosságokkal foglalkozó, felkavaró regény azért is kakukktojás egy kicsit, mivel szinte elkészült: a spanyol rendezőlegenda Buñuel, és késői éveiben állandó írótársa, Carriére már meg is írták a forgatókönyvet, sőt, már Depardieu is szinte le volt szerződtetve főszereplőnek, amikor maga az idős mester visszakozott a forgatástól, és végül helyette utolsó filmjét, A vágy titokzatos tárgyát forgatta le. Hogy pontosan miért? Erről Carriére is csak találgatni tud. Mindenesetre a forgatókönyv elérhető (magyarul is megjelent), úgyhogy már csak egy kellőképpen vakmerő filmesre van szükség.

#7

Thomas Mann: Joseph und seine Brüder / József és testvérei

Szinte minden Thomas Mannt adaptáltak már, legyen angol vagy német nyelvű, mozis vagy tévés a végeredmény, úgyhogy igazán nem lenne akadálya a József és testvérei (méretéből fakadóan inkább televíziós) adaptációjának. A judeo-keresztény világlátás kialakulásának gyökereit kereső regényfolyam egy igazi össznemzeti, EU-amerikai-izraeli produkció lehetne.

#6

Zsoldos Péter: Viking-trilógia (A Viking visszatér, Távoli tűz, Az utolsó kísértés)

Ez nem csak azért van itt, hogy legyen egy magyar is, hanem mert tényleg sci-fi-klasszikus, és hogyha angolul íródott volna, már rég néznénk a Netflixen vagy az HBO-n az adaptációját. Úgy sci-fi, hogy közben történelmi környezetben (is) játszódik, úgyhogy jó sok melót adna a díszleteseknek és jelmezeseknek, ugyanakkor ma már ott tart a technológia, hogy a (z egyre nagyobb) kis képernyők simán megbírnák ezt a hömpölygő sztorit. Zsoldos nem kimondottan képernyőbarát módon írt, de másik regényéből készült már magyar(!) sci-fi-sorozat (A feladat, 1975), úgyhogy nem reménytelen dolog.

#5

Kurt Vonnegut: Cat’s Cradle / Macskabölcső

A különleges, humanista humorú Vonnegut írásaiból már készült pár adaptáció, kevesebb (Breakfast of Champions / Bajnokok reggelije) vagy több (Slaughterhouse-Five / Ötös számú vágóhíd) sikerrel, úgyhogy nem lenne teljesen elrugaszkodott ötlet (állítólag már agyalnak is egy tévésorozaton). Ami megnehezítheti az alkotók dolgát, az a közbeékelt, első személyben beszélő narrátor, am(k)i sok Vonnegut-regényben visszatér, és erősen, önreflexív módon kötődik az íráshoz, mint tevékenységhez.

#4

Anthony Burgess: One Hand Clapping / Egy tenyér ha csattan

A Gépnarancs (Clockwork Orange, amiből a Mechanikus narancs készült) írójának frappáns, filmre teljesen alkamas, high concept-sztorija egy olyan fotografikus memóriájú pasasról szól, aki tehetségét kihasználva tehetségkutatókon kaszál. Pont annak a miliőnek és iparnak a vitriolos kritikája, amely megfilmesíthetné: a show-biznisznek. Szóval lehet, hogy nem lesz belőle soha film.

#3

Hermann Hesse: Das Glasperlenspiel / Üveggyöngyjáték

Készült már pár Hesse-film, az Oscar-díjas Pénzhamisítók (Die Fälscher) rendezője, Stefan Ruzowitzky pedig épp egy Hesse-adaptáción, a Narziss ​és Goldmundon dolgozik, úgyhogy talán nem lenne ördögtől való gondolat ennek a komplex, nagyívű, az emberi kultúrához írt dicshimnusznak a mozis feldolgozása. Mondjuk Christopher Nolan által.

#2

Philip K. Dick: UBIK

Szinte hihetetlen, hogy maradt még PKD-írás, amit nem filmesítettek meg, főleg annak fényében, hogy Hollywood legjobb elméi cuppantak már rá a párhuzamos világok és paranoid technológiák mesterére, Spielbergtől Ridley Scottig, legutóbb épp Denis Villeneuve a Szárnyas fejvadász folytatásával. Pedig az UBIK-ban is ott van minden, amiből blockbustert lehetne csinálni: telepátia, űrközi utazás, kötelező korporáció/társadalomkritika. Persze, ami késik, nem múlik – főleg, hogy már jópáran nekifutottak a projektnek.

#1

J. D. Salinger: Catcher in the Rye / Zabhegyező / Rozsban a fogó

Az adaptációk nagy fehér bálnája. Miután készült egy gyenge, az alapanyaghoz igencsak hűtlen filmadaptáció My Foolish Heart címmel Salinger Uncle Wiggily in Connecticut című novellájából, az író annyira megcsömörölt Hollywoodtól, hogy többé nem volt hajlandó szóba állni velük, sőt, ukázba adta örököseinek is, hogy majd ők se. És ez így van a mai napig. Salinger szerint a regénye nem alkalmas megfilmesítésre, és ezzel egyet kell értenünk.