„Egy hollywoodi történet: szenzációs... vakmerő... felejthetetlen...” – Csapón kívül 57.: Sunset Blvd. / Alkony sugárút, 1950

2020. augusztus 22. – írta Buzogány Klára

A fenti tagline-nal söpört végig Hollywoodon az éppen 70 évvel ezelőtt készült Sunset Blvd. Zseniális rendezője, Billy Wilder jókora fityiszt mutatott vele a némafilmről a hangosfilmre való áttérés miatt itt-ott még vérző Hollywoodnak, de az akkori kritika ma, a Facebook és az Instagram világában is fájóan hasít: sokan ma is mindennél jobban vágynak arra, hogy (ismét vagy végre) láthatóvá váljanak, ha nem is a mozivászon, de legalább az internet közönsége előtt. De vajon tényleg szenzációs, vakmerő és felejthetetlen ez a film?

Két part között ott vagyok én – Ivana Mladenović: Ivana cea Groaznică

2020. március 16. – írta Farkas Boglárka Angéla

A Locarnói Filmfesztivál különdíjával hazatérő Ivana cea Groaznică egy játékos mozi, amiben Mladenović szerb szülővárosába tér vissza, hogy elkötelezett dokumentarizmussal látogassa újra mindennapi valóságát.

Szembenézés az idővel – Olivier Assayas: Clouds of Sils Maria / Sils Maria felhői

2015. április 8. – írta Berecki Beáta Hajnalka

A Sils Maria felhőinek bája a svájci Alpokban forgatott gyönyörű képek, valamint Juliette Binoche alakítása mellett leginkább abban rejlik, ahogyan elmossa a határvonalat élet, színház és film, múlt és jelen, valamint hollywoodi és európai filmek között.

Újhullámos metabolizmus – Corneliu Porumboiu: Când se lasă seara peste Bucureşti sau Metabolism

2013. szeptember 26. – írta Farkas István

Corneliu Porumboiu új filmje a végletekig megosztja nézőjét. Ha a Poliţist, adjectiv (Rendészet, nyelvészet) című film után még volt olyan ember, aki nem tudta, hogy kedvelje-e vagy sem a rendezőt, most már biztos nincs. A Când se lasă seara peste Bucureşti sau Metabolism című film végérvényesen két táborra osztja a filmbarátok táborát, ha netán volt olyan, aki eddig „emésztési zavarokkal” küzdött volna. Mostantól vagy utáljuk vagy szeretjük Porumboiut. Nincs középút.

„...és messze túl a szögeken, sebeken” – Törőcsik Mari-portré

2012. június 11. – írta Ritter György

Volt egy színészgeneráció, amelynek egy-egy egyénisége és szerepe egybeforrott a korszellemmel. Talán ennek a generációnak az utolsó tagja Törőcsik Mari, aki a TIFF életműdíját vehette át szombat este.  Arcai és vele szerepeinek mélységei hatalmas ívet írnak le a Körhinta (1955) Pataki Marijának ártatlan mosolyától az Így, ahogy vagytok (2010) tiszteletre méltó „keresztanyjáig”.

Függés – Martin Zandvliet: Applaus / Tapsvihar

2010. április 8. – írta Békés Bálint

Martin Zandvliet erős Dogma-hatás alatt álló első játékfilmje egy alkoholista színésznő normális életbe való visszailleszkedési kísérleteit mutatja be. A Tapsvihar messze nem hibátlan, de ami miatt mégis emlékezhetünk majd rá, az a filmet a hátán egyedül elvivő Paprika Steen elsöprő erejű játéka.

Nyomtalanul – Hajdu Szabolcs: Off Hollywood

2008. február 21. – írta Jakab Juli

[Re: Off Hollywood] Annak ellenére, hogy Hajdu a fiatal filmes generáció egyik legfelkapottabb tagja, a Fehér tenyér utáni hatalmas elvárásoknak esélye sem volt megfelelni: az Off Hollywoodot már azelőtt elfelejtette a szakma és a közönség, mielőtt egyáltalán látta volna. Pedig milyen szép népmesei fordulat lett volna, ha a film sikeres lesz!

Botrányos nyugalom... – Alföldi Róbert: Nyugalom

2008. február 12. – írta Kövendi Imola

Sztárrendező, sztárszínészek, sikerregény. Szépen bevilágított terek, szép kameramozgások, de semmi valóban eredeti vagy kiemelkedő. Korrektül meg van csinálva – talán ez lenne a legpontosabb.

(Ön)reflexív futólecke – Hajdu Szabolcs: Off Hollywood

2008. február 8. – írta Dunai László

A filmről, a filmkészítésről szóló filmekkel Dunát lehetne rekeszteni. De nem a magyarországi szakaszon. A magyar filmek között sajnos hiába kerestünk a témát feldolgozó nagyjátékfilmet, nem nagyon találtunk. Egészen mostanáig. A Hajdu Szabolcs rendezte Off Hollywood hogy lehet és kell is ilyen típusú filmet készíteni.

Komédia a francia film nagyasszonyaival – François Ozon: 8 femmes / 8 nő

2002. június 15. – írta Sándor Anna

A francia nő fogalom. Ő a „végzet asszonya” típus egyik tökéletes képviselője a spanyol és a szicíliai hölgyek mellett. Ebben az esetben éppen Franciahon filmesei azok, akik ezt kellő módon ki is hangsúlyozzák.